Dudich, Endre 2008

Tizenkét érv az eszperantó ellen és mellett

Hallgassuk meg a másik felet is!

I. L Miért ne az eszperantó?

1. 1. Az eszperantó nem élő nyelv, hanem egy hagyományok nélküli, mesterséges nyelv.

2. 2. Az eszperantót amatőrök alkották meg, nem pedig illetékes szakemberek.

3. 3. Az eszperantó túlságosan leegyszerűsített szerkezetű, és a szókincse meglehetősen szegényes.

4. 4. Az eszperantó nem képes megbirkózni a szépirodalom stílus-változatosságával.

5. 5. Az eszperantónak nincs „lelke”, nem képvisel és nem közvetít sajátos kulturális örökséget.

6. 6. Az eszperantó alkalmatlan a korszerű tudományban és technikában való használatra.

7. 7. A Fundamento de Esperanto-t az eszperantisták sérthetetlen tabunak tekintik, az Eszperantó Akadémia pedig nagyon konzervatív intézmény.

8. 8. Főként olyan emberek tanulnak eszperantóul, akik nem tudtak elsajátítani semmilyen idegen nyelvet.

9. 9. Az eszperantót tanulni idő-, energia- és pénz-pocsékolás. Sokkal több értelme lenne ezeket valamely valóban hasznos nyelv, pl. az angol, a német vagy a spanyol tanulására fordítani.

10. 10. Az eszperantónak nincs se szilárd gazdasági alapja, se befolyásos támogatói.

11. 11. Az eszperantó elfogadása azt jelentené, hogy még egy újabb nyelvvel kellene vesződni.

12. 12. Az eszperantó bevezetése komoly problémákat okozna. Például:

· * Az angol anyanyelvűek, és mindazok, akik sok időt, energiát és pénzt áldoztak az angol nyelv elsajátítására, elvesztenék megszerzett előnyüket és némely előjogaikat;

· S * Sok fordítóra és tolmácsra többé nem lenne szükség;

· I * Igen sok dokumentumot le kellene fordítani eszperantóra.

II. J Miért mégis az eszperantó?

1. 1. Az eszperantó valóban „mesterséges”, tervezett nyelv, azonban több „természetes”, nemzeti nyelven alapul, merítve azok hagyományából. Ily módon az eszperantó mindkét fajta nyelv előnyeivel rendelkezik, és különösen alkalmas számítógépi használatra, ugyanis – többek között – kevés benne a szinonima és homonima. Széles körben beszélik – élő nyelvvé fejlődött.

2. 2. Az eszperantó kezdeményezője valóban nem nyelvész volt, hanem orvos, aki több nyelvet beszélt. Később azonban hivatásos nyelvészek is hozzájárultak a fejlesztéséhez. Így az eszperantó előnyösen kapcsolja össze a mindennapi élet gyakorlatát a tudományos elmélettel.

3. 3. Az eszperantó szerkezete gondosan megőrizte a nyelvtan és a mondattan szükséges elemeit. Egyszerűsége hajlékonyság bonyolultság nélkül és szilárdság merevség nélkül. Az eszperantó szókincse folyamatosan gazdagodik új szavak és szakkifejezések szabályos képzésével (pl. artefarita intelekto = mesterséges értelem), valamint szükséges és hasznos új szavak befogadásával más nyelvekből. Mégpedig nem csak indo-európai nyelvekből; pl. nunatako az eszkimó (inuit) nyelvből, sauno a finnből, hanuko a héberből, cunamo a japánból és obo a mongolból.

4. 4. Születése (1887) óta az eszperantónak széleskörű és gazdag szépirodalma fejlődött ki. Ez nem csak sokezer verses és prózai mű fordításaiból áll, hanem sok eredetit is tartalmaz. Ezek nagy könyvtárakban megtalálhatók, pl. Bécsben, Budapesten, Londonban és Rotterdamban.

5. 5. Az eszperantónak valóban nincs valamely népre vagy kultúrára szorítkozó „lelke”. Ehelyett van viszont „egyetemes lelke”, amely nyitott, toleráns, és arra törekszik, hogy megkönnyítse a különböző népek és kultúrák közötti közvetlen kommunikációt az elkerülheteten globalizálódás korában.

6. 6.Az eszperantó már alkalmassá vált – legalábbis részben – arra, hogy megfeleljen a modern tudomány és technika követelményeinek, és széles körben jelen van a világhálón, az Interneten. A 3. pontban bemutatott tulajdonságai lehetővé teszik, hogy e témákban is állandóan továbbfejlődjék, az asztronómiától a zoológiáig (pl. nebulozo, Primatoj, stb.).

7. 7. A Fundamento de Esperanto „tabu” volta csupán eszköz a nyelv alapvető egységének megőrzésére, dialektusokra, nyelvjárásokra való szétesésének megelőzésére. Az Eszperantó Akadémia pedig nem csalhatatlan, de a tagjai lelkiismeretesen törekednek arra, hogy ésszerű egyensúlyt tartsanak fenn a vak dogmatizmus és a felelőtlen anarchia, a szigorú konzervativizmus és az abszolút szabadság között.

8. 8. Tény, hogy az eszperantót könnyebben, gyorsabban és olcsóbben lehet megtanulni, mint gyakorlatilag bármely más nemzeti nyelvet. Ezért különösen jól jön azoknak, akik valamely okból nehezen tanulnak idegen nyelvet. Nyilvánvaló, hogy még könnyebb azoknak, akik már beszélnek valamilyen indo-európai nyelvet, az afrikaanstól és albántól a welsziig és a jiddisig.

9. 9. Az eszperantó nyelvi ugródeszkaként is hasznosnak bizonyult. – Ismerete elősegíti és megkönnyíti más idegen nyelvek, köztük az angol tanulását is. Azok számára, akiknek az anyanyelve nem indo-európai, (hanem pl. arab, észt, finn, japán, kínai, koreai, magyar, maláj, mongol, török, vietnámi) valósággal kedvezményes belépőjegy e nyelvcsalád világába.

10. 10. Az eszperantó nem kötődik semmiféle, se nemzeti, se multinacionális pénzcsoporthoz, és semmiféle agresszív politikai vagy katonai hatalom nem akarja az emberekre erőltetni. Következésképpen valóban semleges és viszonylag diszkrimináció nélküli..

11. 11. Az eszperantó elfogadása azt jelentené, hogy lenne egy semleges, kultúra-közi „híd-nyelvünk.”

12. 12. Az eszperantó elfogadásából adódó problémák jóval kevésbé súlyosak, mint azok, amelyek a jelenlegi, igen költséges nyelvi káoszból erednek (különösen az Európai Unióban).

· * Az angol nyelv (meg a francia stb.) továbbra is használatban maradna számos területen, és anyanyelvi beszélőik viszonylag kedvezményezettek maradnának.

· * Sok fordítóra lenne szükség a rengeteg dokumentum eszperantóra fordításához. Tolmácsokra is lenne szükség mindaddig, amig az egész emberiség meg nem tanul eszperantóul, féltő gonddal megőrizve a kultúrák és nyelvek sokféleségét.

*

Szíveskedjék összevetni az érveket és ellenérveket, és kellő megfontolás után vonja le következtetését.